Kikapcsolódás, kirándulás, épített és természeti látványosságok, zenés, boros, gasztro programok
Pécs hazánk egyik legnépszerűbb helye, amelyet nemcsak városlátogatás, hanem kirándulás céljából is érdemes felfedezni. Pécs látnivalói között kiemelkednek a török emlékek, amelyek hazánkban itt figyelhetők meg a legjobban.
Története nagyon régre visszanyúlik, a 2. század elején a rómaiak alapították a várost Sopianae néven. A 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. Az ebből az időszakból származó ókeresztény temetői építményegyüttest az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökségi listára.
A török hódoltság is nagy hatást gyakorolt Pécsre, aminek nyomai a mai napig láthatók.
Gázi Kászim pasa dzsámija
A pécsi dzsámi (hivatalosan Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom, hétköznapi nevén belvárosi templom) hazánk török építészetének legismertebb alkotása.
A templom a város centrumában, a Széchenyi téren helyezkedik el, a tér legmagasabb pontján áll, mintegy uralva azt. A térhez képest ferdén áll, Mekka felé néz az épület.
Európa legészakibb épségben maradt dzsámija, amely ma római katolikus templomként működik. Eredetileg is ez volt a funkciója, ám az 1560-as években Gázi Kászim budai pasa átépíttette.
A templom belsejében, a megmaradt vakolatrészeken jól látható a török díszítés, a Korán-feliratok.
Pécsi székesegyház
A pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház a Pécsi egyházmegye katedrálisa. A 11. századi alapokkal rendelkező székesegyház mai formáját a 19. század végén érte el.
A négy tornyos, keresztboltozatos, öthajós altemplomban régészeti ásatások során megtalálták, majd újratemették Janus Pannonius pécsi püspök és humanista földi maradványait.
Híres a 6101 síppal rendelkező orgonája, amely a 2008-as felújítással nemzetközi viszonylatban is a legnagyobb mechanikus csúszkaládás templomi orgonává vált.
Zsolnay-kút
Pécs leghíresebb kútja, amelyet Zsolnay Miklós ajándékozott a városnak a 20. század elején.
A négy méter magas eozin-kút ökörfejű vízköpői az úgynevezett nagyszentmiklósi kincsek egyik ivóedényének mintájára készültek. A kutat a város címerével és a Zsolnay Gyár emblémájával is díszítették.
Városfal
Pécs egykori védelmi rendszere volt. A várfal ma is körbekeríti a történelmi belvárost, elsősorban az északi és nyugati oldalon.
A 13. században kezdték az építését, amelyet a 15. században a török veszély miatt tovább fejlesztettek. A 18. században megszűnt a katonai jelentősége, így egy részét lebontották.
Barbakán
Ez egy előretolt kapuerőd, a belvárost körülvevő középkori várfal északnyugati sarkánál. A gótikus stílusú, a 15. századi kör alaprajzú bástya a hajdani püspökvár falrendszerének része volt.
A lőrésekkel tagolt magas várfal nyugati sarkán elhelyezkedő építmény tetejéről páratlan kilátás nyílik a belvárosra.
Hazánkban a pécsin kívül csak Nagyvázsonyban és Siklóson látható barbakán.
Mellette található a Barbakán kert, ahol Janus Pannonius szobra áll. A legnagyobb magyar humanista költő 1459 és 1472 között Pécs püspöke volt.
Ókeresztény sírkamrák
A régészeti bemutatóhely Pécs belvárosának északnyugati részén, a pécsi székesegyház környékén található. Ez egy 4. századból fennmaradt nekropolisz, ahová a város ókeresztény lakói temetkeztek. 2000-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
Több sírkamrára osztható fel az épületegyüttes (I-X., tehát 10 római számmal jelölik), amelyek közül az I., a Péter-Pál sírkamra a legjelentősebb.
Legnagyobb épülete a Cella Septichora, más néven hétkaréjos épület. Nevét a különleges hét apszisáról (fülke) kapta. Funkciója nem teljesen bizonyított, de vélhetően hitközösségi szertartásokra használták.
A sírkamrák mellett a leghíresebb épületrésze az Ókeresztény Mauzóleum. Ez a temetői kápolna egyike Sopianae nagyobb épületeinek. Kétszintes volt, a felszíni kápolna cella memoriaeként szolgált, míg a kriptában temetkeztek. A falakon sok szép freskó látható, köztük Ádám és Éva bűnbeesése is.
Jakováli Hasszán dzsámija
Hazánk egyik legjobb állapotában fennmaradt török építészeti emléke. Ez az egyetlen, amelynél a dzsámi és a hozzá csatlakozó minaret majdnem változatlanul őrizte meg az eredeti tömegcsoportot.
Jakováli Hasszán kanizsai pasa építtette, feltehetően a 16. század második felében.
Tájolása északnyugat-délkeleti, mivel Mekka felé néz. A dzsámi belsejéből közelíthető meg a minaret bejárata, ahova újkeletű falépcső vezet.
Jelenleg imaházként is szolgál, valamint török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye.
Több sírkamrára osztható fel az épületegyüttes (I-X., tehát 10 római számmal jelölik), amelyek közül az I., a Péter-Pál sírkamra a legjelentősebb.
Legnagyobb épülete a Cella Septichora, más néven hétkaréjos épület. Nevét a különleges hét apszisáról (fülke) kapta. Funkciója nem teljesen bizonyított, de vélhetően hitközösségi szertartásokra használták.
A sírkamrák mellett a leghíresebb épületrésze az Ókeresztény Mauzóleum. Ez a temetői kápolna egyike Sopianae nagyobb épületeinek. Kétszintes volt, a felszíni kápolna cella memoriaeként szolgált, míg a kriptában temetkeztek. A falakon sok szép freskó látható, köztük Ádám és Éva bűnbeesése is.
Zsinagóga
A pécsi zsinagóga Pécs egyetlen izraelita vallású zsinagógája, ami 1868–69-ben épült Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót tervei alapján romantikus stílusban.
A pécsi Kossuth tér keleti oldalán elhelyezkedő, a nagyobb zsidó ünnepeken ma is működő romantikus stílusban épült neológ zsinagógát 1869. július 22-én avatta fel Löw Lipót szegedi, Hirschfeld J. H. augsburgi és Ehrlich Ede pécsi főrabbi. Az épületet 1905-ben Baumhorn Lipót tervei alapján kibővítették.
Ez a Dunántúl legnagyobb zsinagógája, alapterülete 23,36×32,35 méter. A legfelső félköríves timpanonban órát helyeztek el, azt pedig héber felírással vették körül, amelynek magyar jelentése: „Mert házam, az imádság házának neveztessék minden nép számára.” A fából készült padok 448 férfinak kínálnak ülőhelyet; a két oldalt húzódó kétszintes, karcsú oszlopokkal alátámasztott, faragott famellvédű karzat 476 nő befogadására alkalmas.
Idrisz Baba türbéje
A pécsi Gyermekkórház kertjében található muszlim síremlék, amely a török hódoltság idején török temető volt.
Idrisz Baba egy 16. századi muszlim veli, azaz szent életű ember volt. Híres gyógyító volt és baráti kapcsolatot ápolt Telli Haszan boszniai pasával.
Hazánkban csak két türbe található, a másik a budapesti Gül Baba sírja.
Pécsi lakatfal
A dzsámihoz közel található ez a lakatokkal teli falrész.
A jelenlegi történet szerint eredetileg 1971-ben, sikeres érettségijüket követően a közeli középiskola végzős tanulói helyezték el iskolai szekrényük lakatjait a 4. számú kanonoki ház kovácsoltvas kerítésén.
Ma turisták és szerelmes párok helyeznek el lakatot, emlékként, illetve az összetartozás szimbólumaként.
Havas Boldogasszony-templom
Pécs egyik legismertebb katolikus temploma, mely a város felett, a Havihegyen helyezkedik el.
A templomot az 1690-91-es pestisjárvány elmúltával építették, ahová a fogadalom szerint kézzel vitték fel a köveket a meredek domboldalon.
A templomhoz egy hangulatos sétányt alakítottak ki 2010-ben, ahonnan csodás kilátás nyílik a városra és a Misina-tetőn álló kilátóra is.
A templom előtt egy több, mint száz éves, kb. 6 méter magas, csavarodott törzsű mandulafa áll, amely 2019-ben az európai Év Fája verseny győztese lett.
Tettyei romok
A belvárostól északra, a Mecsek lábánál lévő Tettye városrész fő látnivalója a középkori romok.
A 16. században építették reneszánsz palotaként, a torony maradványai még ma is láthatók. A törökök változatlan formában használták, ám utána lakhatatlanná vált.
A helyszín gyakran ad otthont kulturális eseményeknek.
Zsolnay Múzeum
A Janus Pannonius Múzeum állandó kiállítása, amely Pécs legrégebbi ma is álló lakóházában található.
A kiállításon a gyár díszművei láthatók kronológiai sorrendben, ezen belül stílusirányzatok, tervezők szerinti csoportosításban.
A kiállítás része az 1990-ben megnyílt Zsolnay-emlékszoba, amely a Zsolnay család bútorait, berendezési és dísztárgyait, valamint a családtagokról készült festményeket, rajzokat és fényképfelvételeket mutatja be.
Zsolnay-mauzóleum
Pécs Ledina nevű városrészén található épület, amely a Zsolnay család temetkezési helye volt.
A kápolnának különleges akusztikája és optikája van, a benti hangok gyönyörűen csengenek, és hallatszanak a kápolnán kívül is.
Az épület tetejét is Zsolnay-cserép borítja, zöld mázas tetőcserép. A vízköpők, a 40×40-es vízelvezető árok mind-mind a Zsolnay-család munkái.
Az épület északi oldalán, a másik bejáraton belépve 17 lépcsőn juthatunk be a temetkezési helyre. A kápolna közepén lévő kör alakú nyíláson felnézve a déli bejárat fölött elhelyezett félkör alakú domborműre lehet látni, mely egy szemhez hasonlít. A nyugati oldalon látható Zsolnay Vilmos domborműves arcképe. A déli oldalon egy kerámiatörténeti kuriózumot láthatunk, a vörös lüsztert.
Zsolnay-szobor
A Rákóczi út és a Szabadság utca körforgalmában látható Zsolnay Vilmos szobra. Ő tette igazán híressé a Zsolnay márkát.
Az ötszögletű szobor egy-egy oldalán öt alakot is láthatunk. Az öt férfi alakja öt különböző mesterséget és a Zsolnay-gyár sokoldalúságát szimbolizálja, melyek a szobrászat, az építészet, a festészet, a vegyészet és a fazekasság. A monumentális és gazdagon díszített talapzat a Zsolnay-gyár világhíressé lett kerámia anyagából készült.
Ha jól körülnézünk, a környező házak is csodás díszítésűek, amit több helyen is láthatunk Pécsen.
Vasarely Múzeum
Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző, 1906-1997) világhírű művész több művét Pécsnek adományozta. Múzeuma 1976-ban nyílt meg a házban, ahol élete első éveit töltötte.
Láthatók itt a nemzetközi geometrikus, kinetikus, koncept művészet más alkotóinak munkái is.
A kiállítás végigköveti a művész életművét, amelyet ő maga 1947-től korszakokra osztott aszerint, hogy az egyes periódusokban készült művek milyen élményhez vagy természeti környezethez köthetők.
Pécsi Nemzeti Színház
Pécs sétálóutcájának, a Király utcának az egyik ékköve, amely 1895-től működik.
Az épület már kívülről is impozáns, de a belső díszítése is elbűvölő. A színház előtt két oldalt egy-egy szökőkút is működik.
